2015. már 24.

HorusMarcus - Szolgasors

írta: Az én választásom
HorusMarcus - Szolgasors



Információk:


Szöveg: Nagy Márk Richárd, Somogyi Péter
Dalszerző: Somogyi Péter
Hangszerelés: Somogyi Péter
Felvétel, keverés, master: Kolláth Zsolt (Cultus Digital), Somogyi Péter

Dalszöveg:

Horus
A doboz üres, 72 órája ébren,
azt sem tudom merre járok, merre húz az élet éppen.
félbetépett lapok, félbehagyott munkák,
félbevágott életekről, hallgatnak az utcák.
alszik a vidék, kezem megremeg a toll alatt,
nem értem meg a dűnékből, miért csak a por maradt.
Felemészt a harag, teher húzza lábam,
sárga csekkek várnak lenn a postaládában.
üres a hűtő, de még üresebb a zsebem,
mikor a családomra gondolok könnybe lábad a szemem.
arra tanított az élet, mindig álljak fel,
de minden este fárasztó, ha leülnél de állnod kell.
el a kezekkel az életemtől, minden áron,
harcolok, de meddig még, ez nem az én világom.
A tudás, amit kaptam, tudom pótolhatatlan
Gazdag vagyok fejben, mégis csóró maradtam

Refrén
Valami kell ide, még nem elég
Lángol a tűz a szívem vele ég
Érzem, nem bírom tovább már
De az égő lelkem még tovább száll

Valami kell ide, még nem elég
Lángol a tűz a szívem vele ég
Jajgat a puszta, és sírnak a fák
Te a perzselő bűn, és én a világ

Marcus
A jövő homályos, nem látok túl a holnapon
Haraggal és hálával van tele minden mondatom
De nem adhatom fel, a fajtám lábra áll a trében
Te ha gáz van összeomlasz, mint a kártyavár a szélben
Amíg én fázom, nálad jobb az idő lehet
Nekem a szívem didergett, ha jöttek tornacipős telek
Mégis büszke vagyok arra, hogy a mocsokban is nevettem
Ha körül nézek, ürességet látok a szemekben
Magamba fojtom, de a büszkeségem felordít
Hogy apám egész életében hiába melózik
Talán, a zseton neked több a zsebedben
Engem a nélkülözés nevelt, még sincs könny a szememben
Megtörnek emberek, ha szolgasorba lépnek
Ezért hálát adok én is, mikor jobb napokat élek
De a tudás, amit kaptam, pótolhatatlan
Gazdag vagyok fejben, mégis csóró maradtam

Refrén

Marcus
Felkelek reggel, minden monoton és szürke
Egy szebb holnapért ma is a kezem tenném a tűzbe
A zsebem üres, a fejem tele zajjal
De minden jóra fordul egyszer, ez vigasztal
Imára fűzött ujjakkal,az ég felé tekintek
Kaptam én is párszor, a sors keze meglegyintett
Nekem ezt dobta a kocka,megint tele vagyok kételyekkel
Szolgaságba taszítva, minden nap így ébredek fel
Horus
gürizünk de mégis megdöglünk az adósságban,
amiből én egyet sem kaptam, azt te megkaptad párban.
már csak számokban látom az életem,
de kevés nulla van a végén, túl kevés, hogy elég legyen.
nem sajnáltatom magam, nem sajnálom ahogy élek,
de jó emberként megyek el ha nyugovóra térek,
a tapasztalat amit kaptam pótolhatatlan,
gazdag vagyok fejben mégis csóró maradtam.


Szólj hozzá

Zenei Videók Magyar Zenék HorusMarcus